Magyar Szilvia vagyok 16 éves. Problémás kamasz. Hogy mitől problémás? Azt én is szeretném tudni. NEM DIREKT CSINÁLOM A ROSSZ DOLGOKAT!! Ezt azért hangsúlyozom ki mert könnyű azt mondani, nem lettem megnevelve, nagyképű vagyok stb. De hiába gondolják rólam ezt az emberek, nem így van. Én nem vagyok ilyen. Normális akarok lenni, olyan akarok lenni aki kedves, figyel másokra, vannak céljai,álmai, és tudja mit akar. A kedvesség és a törődés sose volt meg bennem igazán. Nem önző vagyok kiskoromtól vagy ilyesmi, csak nincs bennem empátia. Valahogy érzéketlen vagyok mások problémáival szemben. Nem tudom miért, nem direkt csinálom. Tényleg nem. Aztán ott vannak az álmok, célok. Ahhoz hogy elérd amit akarsz tudnod kell mi az. Én nem tudom. Már nem. Emlékszem kicsi koromban a babáimra varrtam ruhákat, nem játszottam velük csak varrtam nekik mindenfélét. Aztán körülbelül 10 évesen a nővérem pályaválasztási könyvében megtaláltam azt a szakot ami érdekelt, ahol el tudtam képzelni magam. Stílus és divattervezés. Azóta ezt akarom csinálni. Legalábbis eddig ezt akartam. Másfél éve felvettek az "álomiskolába" az "álomszakra" és azt hittem minden oké lesz. Beilleszkedek egy művész közegbe, kedves embereket ismerek meg és elérem amit akartam. De nem így lett. Valahogy minden kicsúszott a kezeim közül, már nem voltam benn biztos mit akarok. Drogoztam, ittam. Néha még most is. Nem tudom miért jó,de csinálom. Valahogy így teszek minden mással kapcsolatban is. Nincs indokom csak csinálom. Legtöbbször úgy mint aki magabiztos, de igazából csak sodródom az árral. Egy olyan árral amibe nem tudom hogyan, miért és mikor kerültem bele, de nincs erőm kimászni belőle. Pedig nem akarok rossz ember lenni, tényleg nem. Próbálkoztam már jobb ember lenni de a változás mindig csak ideig-óráig tartott. Nem vagyok olyan mint mások. Talán nem is leszek. Nem tudom érdemes-e folytatnom a harcot önmagammal szemben. Néha sokkal kényelmesebb belesüppedni a kilátástalanságba és feladni. Lehet,hogy ezt kéne tennem. De az is lehet ,hogy nem. Egyszerűen fogalmam sincs mit kéne tennem, de remélem előbb-utóbb tudni fogom. Reménykedem.